Külső GPS vevő vásárlási tippek
Miután nagyjából képbe kerültünk a GPS működésével, és hogy mennyi mindenre használható, rá szeretnék térni a másik gyakori kérdésre, azaz a GPS vevő vásárlási tippjeire.

Cikkemben nem fogok konkrét termékekre fókuszálni, csak a hétköznapi ember számára használható eszközökkel foglalkozok (azaz nem térek ki a különböző ipari használatú GPS egységekre) és elsősorban arról írok, hogy mit tartson az ember szem előtt vásárláskor, és hogy mi lehet a számára az ideális vevő.
Ma már olyanok is vásárolnak külső vevőegységet, akik telefonja amúgy is rendelkezik egy beépítettel, hiszen a külső vevők jóval pontosabbak, mint a telefonba építettek, ráadásul a telefon fogyasztása is jelentősen csökken.
Legelőször is legyünk tisztába azzal, hogy mihez vesszük a vevőt, ugyanis nem csak telefonokhoz lehet vásárolni ilyet, és nem mindegy, hogy hogyan köthetjük össze azt a céleszközzel.
A mai külső vevőkből tipikusan kétféle létezik még ma a piacon. Elvétve még kapni USB-s vevőegységet, mivel az áramot az USB-ről kapja így akkumulátor nem szükséges a működtetéséhez, ezáltal olcsóbb, és az olyan régi eszközökkel is együttműködik (főleg régebbi laptopokkal), amik nem tartalmaznak bluetooth modult. Mára az egyeduralkodó külső vevőegységek legjava bluetooth interfésszel rendelkezik, egyaránt kompatibilis telefonokkal, laptopokkal és PDAkkal. Elvétve még találni CompactFlash csatlakozójú GPS vevőt, vagy olyat, ami a WiFi szabványt használja (pl. játékkonzolokhoz), de ezek ma már nagyon ritkák, és már sehol se forgalmazzák ezeket.
A következő kérdés nyilvánvalóan az ár. Nos erre nem szeretnék különösebb hangsúlyt fektetni, az USB-s vevők tipikusan 5-6.000 Ft-tól kezdődnek, míg BT-s vevők általában 7-8.000Ft -tól kezdődnek és a felső határ valahol 30.000Ft-nál végződik. Általánosan elmondható, hogy az ár növekedésével nem nő arányosan a GPS vevő egyik legfontosabb paramétere: a pontosság; így ne mindenki gondolkozzon feltétlenül a legdrágább egység megvételében. Saját véleményem szerint már 15.000Ft felett elsősorban az akkumulátoros üzemidő, és az extra szolgáltatások a jelentősebbek, az ennél drágább eszközök már nem pontosabbak számottevően.
A GPS vevők lelke az a chipset, amire épülnek. Ez felelős a bejövő jel feldolgozásáért, és a készülék felé való továbbításban is szerepe van. Értelemszerűen a chipset felelős a pontosságért is, azért hogy hány csatornát tud egyszerre figyelni, és ugyanakkor a fogyasztásért is a chipset a legnagyobb határozó tényező. A mai vevők legjavában (talán 80%) SiRF Star III chipset van, ezt használja a legtöbb telefon, PNA, PDA és külső vevő is, és elmondható róla, hogy az átlagfelhasználó igényeinek tökéletesen megfelel. Egyetlen hátránya ennek a chipsetnek a magas fogyasztása. Természetesen léteznek ennél jobb és kisebb fogyasztású chipsetek is, például Skytraq Venus5 ill Venus6, de ezekkel az ember csak elvétve találkozik.
Amennyiben nem tüntetik fel a vevőnél, hogy milyen chipsetre épül, akkor általában utalást tesznek rá, hogy hány csatornát kezel a vevő. Tipikusan egy 20 csatornás vevőnél többet kezelő eszköz már nem lesz ennél jóval pontosabb, így ne csábuljunk el a “sok csatorna = pontosabb tájolás” marketingszövegnek, de vitathatatlanul egy 44 csatornás vevő észrevehetően pontosabb egy 20 csatornásnál, de közel se jelentősen jobb a pontossága.
A jelvételről annyit érdemes tudni, hogy általában negatív dBm értékben adják meg, és minél kisebb ez az érték annál jobb (ne feledd, negatív tartományban vagyunk, azaz egy -120dBm értékkel rendelkező vevő rosszabb, mint egy -150dBm értékkel rendelkező). A feltüntetett értékek általában csalókák, ugyanis előszeretettel tüntetik fel a műholdjel megtartásához szükséges értéket, holott a műholdak megtalálásához általában +20 – +30dBm -el jobb vétel szükséges, illetve akármekkora értéket is tüntetnek fel egy dolog állandó: a GPS földfelszín felett működik, alagútban, aluljárókban, vagy épületek belsejében ugyanúgy használhatatlan. Van itt is használható vevő, de azok már nem civil használatra szántak, nem is kicsik, és nem is praktikusak.
A következő amire ügyeljünk az az akkumulátoros üzemidő és az energiatakarékossági funkciók. Az olcsó BT-s vevők általában itt szenvednek csorbát, miszerint pár óránál többet nem bírnak üzemelni, de a legdrágábbak se mennek 1 napnál többet. Néha a vevőegységet csak kézzel lehet ki/bekapcsolni, az ilyen megoldásokat általában kerüljük, egy apró figyelmetlenség és lemerülve találjuk a vevőnket a következő használatkor. A legjobb megoldást amit én láttam amikor a GPS vevőbe mozgásérzékelőt építettek, és ez automatikusan bekapcsolta a készüléket.
Legvégül maradnak az extra szolgáltatások, és a műholdjel megtalálásának az ideje. Általában a külső vevők fél perc alatt lokalizálnak, eltérés nem nagyon van. Kellemes szolgáltatás, ha a vevő rendlekezik AGPS funkcióval, ilyenkor ugyanis a műholdadatok előre történő feltöltésével gyakorlatilag pár másodperc alatt pozicionálásra kész az eszköz. Néhány vevő rendelkezhet még nyomkövetés-rögzítéssel is, egyeseknek ez is csábító lehet.
Nem hagyhatom szó nélkül az időtállóságot sem, mint talán a legnagyobb extra információt. Manapság egyre többet hallani, hogy nem csak az USA által üzemeltetett GPS lesz elérhető. Egyre több a hír az Orosz, a Kínai és az EU saját GPS rendszeréről is, amik jobb pontosságot és nagyobb teljesítményt ígérnek, mint a jelenlegi, ráadásul az USA is már dolgozik a következő generációs GPS-en, aminek előnyeit csak az erre felkészített vevők használhatják majd ki. Bár ezen rendszerek legjava még csak papíron létezik (bár az Oroszok 2009-re ígérték a GLONASS befejezését), már annyit érdemes tudni, hogy a specifikációk véglegesek, és már kaphatóak olyan vevők, amik kihasználják ezen új GPS rendszereket is. Én személy szerint olyan GPS vevővel rendelkezem, ami minden földi jóval meg van áldva (nagyon jó jelérzékenység, modernebb, alacsonyabb fogyasztású chipset, mozgásérzékelő, AGPS funkció, GPS II, GPS III, GLONASS, Galileo rendszerekkel való kompatibilitás), és az ilyen vevő néha-néha már képes 2m -es pontosságon belül üzemelni, tehát érdemes lehet elgondolkozni egy ilyen vevő beszerzésén is.
Nos mi mást kívánhatnék, mint jó vadászatot a számodra megfelelő vevő kiválasztásában







2009. szept. 18. 14:31
Necc? Tök véletlenül nem ez a nicked az AG-n is?
Egyébként én egy ilyen vevőt vettem nem olyan régen: http://www.nokia.hu/termekek/tartozekok/osszes-tartozek/navigacio/gps-modulok/nokia-bluetooth-gps-modul-ld-4w
A Metro-ban 6 200 HUF volt, szerintem simán megérte. Főleg, hogy online boltokban is 12 000 minimum az ára. Meg adnak hozzá autóstöltőt, ami már csak azért is jó, mert a telefonommal is kompatibilis. :D
2009. szept. 18. 21:06
Necc,
Megmondanád a vevőd pontos típusát, valamint azt, hogy milyen chipsetet használ? Lassan csereérett lesz a jó öreg BT-338-am, és akkor már érdemes lenne olyanra cserélni, ami a későbbi szabványokat is támogatja.
2009. szept. 19. 22:04
Igen, ugyanez a nickem mindenhol, így az AG-n is.
A vevőmet Magyarországon nem forgalmazzák. Amúgy GP Venus 5 (erről készült a cikkfotó is), chipsetje pedig (mily meglepő módon) Skytraq Venus 531
Azóta létezik ennél fejlettebb is (Venus 6), lényegében a fogyasztást csökkentették tovább már-már drámaian alacsony szinre (~25mW, míg a Venus5 ~45mW fogyasztással rendelkezik) és egy hangyányit még javítottak a vétel minőségén (-161dBm -159dBm -ről).
2009. szept. 22. 02:00
Necc,
Venus 5 elvileg kapható itthon, legalábbis rábukkantam egy helyen. Viszont ha jól tudom a hiába van x darab csatorna, a vevő ténylegesen 5-6 műhold jelét dolgozza fel (esetleg plusz az WAAS/EGNOS korrekció), hiába lát gyszerre mondjuk 10-et.
Ennél a Skytraq chipnél van lehetőség finomhangolásra (SiRFDemo-val állítható dolgok), mint a SiRFIII-nál?