Aki számára nem lenne világos, hogy mit is jelent ez a szó nekik röviden annyit elárulok, hogy ez egy olyan technológia, vagyis technológiai hálózatot takar ami a jelenleg civil használatra szánt GPS pontosságát hivatott növelni.

Az átlagfelhasználó számára ez úgy látható, hogy (pozíciótól függően) 3 extra műhold jelenik meg az égen 33, 37 illetve 39 NMEA sorszámmal, de természetesen a rendszer többről szól, mint pusztán 3 új navigációs műhold az égbolton.

Az EGNOS egyelőre csak Európában és környékén, valamint a közel keleten elérhető, és a rendszer egyetlen célja, hogy a jelenlegi civil GPS rendszerről korrekciós adatokat küldjön a vevőegység felé, amit a vevő a – már előző cikkben megismert – hibaforrásokat hivatott jobban áthidalni, azaz példaképp földi mérőállomások segítségével feltérképezik a légkör ionoszféráját, majd a korrekciós adatokat felküldik a műhold számára, ami azt továbbítja a vevőegység felé, így drasztikusan növelvén a pontosságot. A rendszer még arra is képes, hogy a pályájáról letért, ezáltal téves adatokat küldő műholdat érzékelje, és közölje a vevőegységünkkel, hogy ne vegye figyelembe a hibás adatokat küldő műholdat mindaddig, amíg azt helyre nem hozzák.

Ezt a gyakorlatban úgy érzékelhetjük, hogy például egy műholdról nagyon erős jelerősséget kapunk, de valamiért a vevőnk hosszú időn keresztül mégis inaktív műholdként mutatja számunkra annak ellenére, hogy folyamatosan nagyon jó vételt kapunk róla.

Természetesen a rendszer ennél sokkal többre lesz képes, jövőre. 2010-re tervezik ugyanis a teljes üzembe helyezést, jelenleg ott tartunk, hogy 8-10 perc míg a korrekciós adatokat vevőnk képes feldolgozni, így a hatás nem azonnali. A rendszer hatalmas előnye, hogy nem csak a legújabb vevőkkel kompatibilis, elvileg az összes 2006-os és újabb fejlesztésű vevőkkel kompatibilis, és a használatához a legtöbb esetben csak egy szoftverfrissítésre van szükség, hogy a vevő figyelembe vegye az NMEA 32-nél nagyobb sorszámozású műholdak jeleit is.

Ugyanakkor nem szabad elszaladnom a hátrány mellett sem, ami sajnos nem kicsi. Bár a rendszer 2m -es pontosságot ígér, hogy ezt mégis megkapjuk, folyamatos rálátás szükséges délre, az egyenlítő horizontjára (azaz nálunk ez durván 30° -os rálátást követel meg, északabbra ennél csak rosszabb a helyzet) ugyanis folyamatos kapcsolatra van szükségünk a 33, 37 vagy a 39-es műholdak egyikével (hazánkban méréseim szerint csak a 37-es műhold jele fogható, míg tőlünk nyugatra a 33-as illetve keletre a 39-es). Példaképp városi navigáció esetén a hatalmas házak egész biztosan kitakarják a műhold jelét, így használhatatlan, túrázás során pedig csak akkor használható, ha egy csupasz domb déli oldalán vagyunk. Ha az átlagfelhasználót nézzük, jelenleg a rendszer egy-két kivételes esettől eltekintve szinte használhatatlan, és a többi GPS műholddal ellentétben az EGNOS műholdjai teljesen párhuzamosan forognak és mozognak a Földdel, magyarul a mi szemszögünkből nézve állandóan ugyanarról a pontról látszódik.

A másik nagy hátrány ránk nézve, hogy a rendszer földi építésű állomások adatai alapján dolgozik, azaz minél távolabb vagyunk egy ilyen ponttól, annál rosszabb a rendszer hatásfoka. Ilyen mérőpont kis hazánkban is megtalálható Budapesten, egészen 2007 decemberéig üzemelt amikor váratlanul tönkrement, és azóta nem történt meg a helyreállítása. A jelenlegi hazai gazdaságot figyelembe véve saját véleményem szerint ott fogja megenni a rozsda, pedig ha a rendszer teljesen üzemelni fog szerintem nagyon sok Budapesten közlekedő örült volna 1-2m -es GPS pontosságnak.

Aki bővebben szeretne olvasni a rendszerről nekik ajánlom a következő linkeket:

EGNOS monitor állomás Budapesten

Végre működik az EGNOS – PDAcafe.hu

European Geostationary Navigation Overlay Service – wikipedia (angol)