Mostanában, ha van egy kis időm, akkor az Infinite Dreams 2005-ös játékát veszem elő, mert egyszerű, látványos és szórakoztató. Minden egyéb tulajdonsága a tesztünkből kiderül.

Azt mondják róla, hogy symbian platformon az egyik legjobb, ha nem a legjobb shoot’em up játék, amely valaha készült, kétségtelen, hogy az Infinte Dreams anno jött, látott és győzött. A csapat manapság is készít játékokat, Nokia tulajdonosok pechére éppen iPhone-ra hegesztenek, de mi most 4 évvel visszamegyünk az időben abba a korba, amelyben a symbian játékok a legjobbnak számítottak mobil telefonjainkon.

Harcra fel!

A játékban egy vadászgépet kell irányítani, az elején rögtön 3 féle masina közül választhatunk. Tulajdonságaikat a fejlesztők jól elkülönítették egymástól, a nagy kedvenc a középső, amely normál sebességgel és páncélzattal rendelkezik, szükség is lesz mindkettőre a bevetések közben. Aki tapasztalatlan a témában, annak ajánlott a legkönnyebb fokozatban kezdeni, de ebben az esetben a 3. pálya jelenti a végállomást, aki a maradék négyre is kíváncsi az kezdje normál vagy erős fokozatban.

Itt említem meg, hogy van egy pálya, szám szerint a hatodik, ahol nem lehet semmit sem eliminálni, az egész egy nagy kerülgetési gyakorlat (na nem mintha a többi nem lenne az, csak itt hatványozottabban van jelen). Muszáj gyorsnak és nem utolsó sorban szerencsésnek lenni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen felszereltséggel érkezik meg az ember a végső, hetedik pályára.

Az ellen szétzúzása

A kezdetek kezdetén a fegyverünk úgymond egycsövű, amelyből folyamatosan vagy vezérlés hatására (ez beállítható a opciókban) lövelnek ki a kis tüzes lövedékek. Ha mindent jól csinálunk, akkor a végső stádiumban két sor nagy tüzes lövedék fogja ritkítani a környezetet és ez még nem minden. A második pályán felvehetünk rakétát, a harmadikon pedig lézert, hogy teljes legyen az arzenál.

A Sky Force nem akar mindenféle színes hullámokat és egyéb formákat ránk erőltetni, az a kevés fegyver ami van, az pont elég az egyensúlyhoz, a pályákon nincs zsúfoltság minden átlátható.

Boss fight

Egy adott küldetés közben földi, vízi és légi ellenfelek próbálják utunkat állni és ha sikerül magunkat végigküzdenünk a tankok, hajók, repülőgépek és egyéb lövegek erdején, akkor jön az adott terület főellensége, aki a szokásosnál több fegyvert vonultat fel.

Előre és tűz

Szóval megyünk előre és közben szétzúzunk mindent amit lehet és mindeközben a játék még mindig jól mutat, pedig már 2009-et írunk. A kép egybefüggő, jellemzően nem pixeles. A játék folyamatosan fut, nem szaggat, akkor sem ha más is megy a háttérben, egy kevesebb rammal rendelkező symbian telefon is simán elbír vele. A hangzás többszólamú, de nem idegesítő, remekül illeszkedik a játék atmoszférájához. Egyetlen hátránya, hogy nem lehet menteni, tehát ha meghaltál, akkor előröl kell kezdened és ez kellemetlen tud lenni, amikor közel vagy a végéhez.

Összegzés

Egy nagyon jó játék a múltból, amely áttekinthető és élvezhető. A mentés hiányzik, de ez az erősségére való tekintettel megbocsájtható.

Értékelés

90%

Hasonló bejegyzések:

• Teszt: Sky Force Reloaded
• The Big Roll In Paradise – 3D-s játék S60v5-re